Atádot valamennyi XIV - XV. századbeli forrás egyértelműen possessio-nak
magyarul birtoknak, vagy helyesebben falunak nevezi.
Forrás:
Nagyatád Monográfiája. Szerkesztő: Dr. Bősze Sándor 2001. I. kötet 89 p.
A dél-dunántúli régió sajátossága, hogy "igazi" várossal nem rendelkezett,
viszont sűrű mezővárosi hálózata volt.
U. o. 91. p.
Mezőváros ismérve: Városi kiváltságokkal felruházott nagyobb, de
falusias település.
Forrás: Magyar Értelmező kisszótár. 1972. kiadás 953 p.
Mezőváros latinul oppidium a közép és az újkorban olyan település
jogi szempontból a szabad királyiváros és a földesúri község között állt.
Elnevezése onnan származik, hogy nem volt fallal körülvéve, mint a szabad
királyi városok, a mezőn állt.
Forrás: Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században
Az 1784 - 1787 évi első Mo. népszámlálás felmérése szerint Atád
jogállása község volt, nem város.
Forrás: T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazda mozgalom bölcsője.
Első rész 190 p.
Vályi András 1796 - 1799. között kiadott ország leírásában a
következőt találjuk Nagyatádról: "Népes horvát falu Somogy vármegyében."
Forrás: u.o. 190.
1871. évi XVIII. törvénycikk megszüntette a mezővárosokat,
Nagyatád ekkor kisközségi jogállást kapott, s csak 1901. április 1-jével alakult
nagyközséggé.
Forrás: Nagyatád Monográfiája 2001. II. kötet 34. p. Szerkesztő:
Dr. Bősze Sándor
A XX. század első évtizedében Nagyatád még a városiasodás igen
alacsony fokán állott. Ez a település mégis 70 év alatt egy vidék központjává
tudta felküzdeni magát a lakosainak szorgalma, összetartása és nemes
lokálpatriotizmusának köszönhető, hogy ebben az időpontban teremtették meg a
későbbi valódi város számára a fejlődés alapfeltételeit.
Forrás: A városiasodó településtípusok a századfordulón Somogy
megyei példák alapján Somogy megye múltjából 1987. 304. p.
A várostalan megyében a törökök kiűzése után - 1860-ban királyi
szabadságjogokkal rendelkező valódi városa nem volt a megyének.
Forrás: G. Jáger Márta Somogyi Levéltár főlevéltáros Kaposváron
2002. szeptember 21-én rendezett tudományos emlékülésen elhangzott beszédéből
merítettem.
Nagyatád nagyközség falusi mezőgazdasági település.
Forrás: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Bánhidi László
1933. 59. p.
1744. május 15-én Atád ismét vásártartási jogot kapott.
Forrás: Nagyatád Monográfiája. 2001. 504. p.
1767-ben úrbáriumot kap Nagyatád, ettől kezdve nevezik
mezővárosnak.
Forrás: Uo. 504. p.
A vásártartási jogok - mint közismert - csak szabad királyi
városokat illettek meg, de ez nem jelenti azt, hogy Atád azzá lett.
Forrás: Nagyatád. Szerző Laczkó András 1979. 7. p.
A századforduló körüli irodalmi beszámolók arról is szóltak, hogy
Nagyatádon voltak emeletes házak, de hozzá kell tenni, hogy alapvetően falusias
jellegű település volt.
Forrás: Uo. 21. p.
A régi írások szólnak arról, hogy az itt lakók szívesen vették, ha
az ide látogató idegen "város"-nak titulálta a települést akkor is, ha csak
község volt.
Forrás: Uo. Előszó 3. p. Írta Uitz Ferencné a város nagyasszonya - kiemelés tőlem - aki 1975-1984. között a városi tanács elnöke.
Várostalan Somogy megyében elsődlegesen, időbeli sorrendben
felsorolom azt a három települést, amely városi rangot kapott.
| Kaposvár | 1873. |
| Siófok | 1968. |
| Nagyatád | 1971. |
Egy rádiós vetélkedő során érdeklődést keltett a nagyatádi csapat
vezetőjének beszámolója arról, hogy Nagyatád története során háromszor nyerte el
a városi rangot.
Utószó: Bizakodom, hogy a fenti téves hírközlés - szóbeszéd - közel négy
évtizedes "ékeskedése" a feltárt bizonyítékok közreadásával, a periodikákban
végérvényesen befejeződik.
Köszönet Szűts Miklósnak a város jeles sportolójának, aki a
Kossuth Rádióban 1971. április 26-án Nagyatád várossá nyilvánítás alkalmából
elhangzott interjút magnószalagra felvette és a kazettát megőrizte.
