A tegnapi napon városi rangot
kapott a szép tájú Somogy, egyik nagyközsége Nagyatád. A történelem során immár
harmadszor és most már véglegesen. Egyszer városi rangra emelte Mátyás Király és
másodszor a XVIII. században volt város Nagyatád. Ezért is csodálkoztak a
környékbeli és az Atádi öregemberek a híren. Hát nem vagyunk város? Az egészen a
közelmúltig szinte várostalan Somogy megye más helységei viszont neheztelnek, és
azt kérdezik, "miért éppen Nagyatád"? Mi van ezen a 11 ezer emberes településen,
hogy várossá lehet. Éppen ezért a Levéltári adatok és a történelem idézése
helyett, amelyben Nagyatád nagyon gazdag, úgy döntöttem, hogy ezzel a kérdéssel
keresek válasz az Atádi emberek között a gyárakban a munkahelyeken és az
utcákon, ahol akkora a nyüzsgés, mint egy szorgos hangyabolyban. Kezdjük tehát a
nagyatádi utcán.
- Látom, nagy munkában vannak.
- A város átadáshoz készülünk,
mi itt.
- Ebből az alkalomból Nagyatád apraja-
nagyja meszel, mázol, takarít.
- Igen. Úgy érezzük, hogy ezt
kötelesség megcsinálni.
- Szépek akarnak lenni?
- Igen.
- Hányadik házat tatarozzák?
- Nekünk ez az első, mert most
érkeztünk a héten.
- Honnan?
- A Kutasi Állami Gazdaságtól.
- Besegítenek?
- Szívesen, mert azt mondják hát
szóval harmadik. városunk lesz a megyében, ezért szívesen..
- És örülnek neki?
- Hát persze! Nagyon nehéz az
utcán békességgel elközlekedni, mert mindenütt buckák meg gödrök vannak. De ez
mind azt jelenti, hogy javítanak és fúrnak faragnak mindenütt és az eredmény az
lesz, hogy mindenütt kiépített jó, kényelmes utak lesznek a városban.
- Szoba festés-mázolás szakmában
dolgozom jelenleg málterozok, hogy szebb és mutatósabb legyen az épület.
- .... és mennyit kell kifesteni?
- Hát itt az alsó folyosón a
három osztályt és a lábazatot és ezt itt felfelé a tízig
- Itt az előcsarnok már szépen ki van
tapétázva, csak még azt nem mondták meg, hogy ezt a nagytakarítást és a
renoválást milyen alkalomból...?
- Várossá nyilvánítják
Nagyatádot és hát biztos fognak itt is megnézni egypár épületet, hogy milyen
belülről.
- És ez a maguk felajánlása?
- Nagyjából.
- Kiállítás lesz itt a várossá
nyilvánítás alapján. Több vállalatnak a kiállítása.
- A vállalatoknak a termékeit
mutatják be, a KTSZ, a Konzervgyár.
- "Névszerűen" a Nagyatádi
Szakmunkásképző Iskolában a nagyatádi ipar mutatkozik majd be.
- Mondjuk a "lecsót", meg
ilyesmiket mutatnak be.
- Gócza Antal nagyatádi lakatos a város
avatására elkészítette a város kulcsát, igaz, hogy nincs a városnak kapuja, de
hát a középkorban minden városnak volt kulcsa és méghozzá aranykulcsa. Ezért így
jelképesen, hogy legyen ennek is.
- Valahogy így gondoltuk, hogy
legyen Nagyatádnak is egy olyan kulcsa, amelyet érdemes átnyújtani akkor amikor
ez nagy ünnepség van és ez a történelmi pillanat megtörténik.
- És íme, a kulcs, gyönyörűséges arany
színben ragyog.
- Hát nem igazi arany, bronzból
van.
- Díszes, mint a középkori városkulcsok.
- Igen, hát gondoltam, hogy
ilyen legyen, legyen benne egy kis romantika is. 25 centi, 2 kiló 70 deka
nyersanyagból készült és 40 órát dolgoztam rajta.
- A készülődés a jövőben gondolkodás
megható bizonyítékát egy nagyatádi padláson láttam, Horváth Istvánnak a József
Attila Kollégium igazgatójának jóvoltából.
- Intézetünk növendékei
elhatározták, hogy ez évben az begyűjtjük Dél-Somogy szűkebb hazánk régi
használati tárgyait. Tettük ezt azért, mert szerettünk volna egy múzeum alapot
teremteni leendő városunk múzeumának és úgy hisszük, hogy ez az értékes anyag
ami jelen pillanatban összeállt, alapja lehet annak a múzeumnak,amely majd
képviseli Nagyatádot, csak azt kérjük majd annak idején a város vezetőitől, hogy
a múzeum avatáskor ez az anyag csak úgy kerüljön be, mint a József Attila
Kollégium növendékeinek ajándéka.
- De hát milyenek is a nagyatádi emberek?
Akiknek lelkesedéséből annyi mindenre telik? Akik ilyen fáradhatatlanok? Hogyan
látják ketten a borbély műhelyből?
- Nagyatádot olyan embertípus
lakja, amelyik szereti a földet, a rögöt, az erdőt, a mezőt, rétet, nádat,
mindent. Szomszédot, barátot, segítőkész embertípus! Közvetlen mindenkivel,
nyílt lelkű, nem büszke, de büszke arra, ami volt. Arra a semmire, arra a
kicsire. Lassú víz, partot mos, így dolgozik itt az ember.
- Nagyatádon nagyon sokat
akarnak tenni az emberek, azért, hogy várossá legyünk.
- Felidézve a Somogyi Néplap tudósítója a
riporter kolléga, hogyan látja a most lett várost és lakóit?
- 1966 óta ötödik esztendeje
járok rendszeresen Nagyatádra. Azóta jóformán minden olyan nagyobb létesítmény
építésénél, beruházások megvalósításánál itt voltunk, ha nem én, valamelyik
kollégám, amelyik Nagyatádot közelebb vitte a várossá fejlődéshez. Nagyon jó
volt papírra vetni olyan sorokat, hogy örülnek az emberek a második szállodának,
hogy nagy a választék az étteremben, hogy épül a kultúrház, hogy tartalmas
műsorok vannak a Fegyveres Erők Klubjában és nyugodt szívvel mondhatom, hogy
Nagyatád megért arra, hogy a történelem folyamán már harmadszor is város legyen.
Az a 11 ezer ember, aki itt él, ez mind egyet akar, mindenki segíteni akar és
senki sem szégyelli megfogni a csákány, vagy az ásó nyelét, ha éppen valami
társadalmi munkáról van, szó és azt hiszem, hogy igyekeznek meg is védeni azt,
amit alkottak. Erről vallottak nekem a nagyatádi emberek.
- Milyen is voltaképpen az a város,
amelyhez ilyen bensőséges szálak fűzik az ott lakókat. Dorcsi Sándor tanárt a
Pártbizottság munkatársát, arra kértem, hogy mutassa be Nagyatádot.
- Radnóti szavaival mondva, "aki
felülről nézi, annak térkép ez a táj", de nekünk szívünkhöz nőtt, minden
darabja. Hogyha repülőgéppel szemlélnénk a várost, akkor a Kaposvár felőli
műúton érkezve a régi sárból tapasztott "kontyos" házikók helyén most modern 2
szoba fürdőszobás kertes családi házakat, kis villákat láthatunk. A Széchenyi
tér jobb oldalán emelkedik az első 3 emeletes lakó épület, mellette a Komfort
KTSZ szerelő csarnokai, irodaháza látható. A fürdő régi törökös kupoláját ugyan
hiába keresnék azok, akik a felszabadulás előtt jártak a községben, mert
átépítették és ma már terápiás szakrendelés is folyik itt, nemcsak a megyeiek,
hanem megyén kívüli betegek is jönnek ide gyógyulást remélve. A Ferences Barátok
kolostorából esténként kellemes zene szűrődik ki. Itt kapott helyet ugyanis a
Park Szálló és Étterem. A park másik oldalán hatalmas neon reklámok hívja
magára a figyelmet az Atád Áruház és az Ezüstkancsó, amelyben étterem, bisztró
és bár, valamint az emeleten szálloda kapott helyet. Nem messze ettől az Állami
Gazdaság modern irodaháza a Postahivatal, az új Tanács Székház épületei
emelkednek a magasba. Velük szemben áll már a 400 személyes színház és mozi
teremmel rendelkező Művelődési Központ, amelynek megnyitását nagyon várják,
remélik, hogy ez év november 7-én már ott ünnepelhetünk. Annak a
tőszomszédságában van a Fegyveres Erők Klubja, aztán iskolák, óvoda, bölcsőde,
majd a 200 személyes József Attila Kollégium látható. Egyik létesítmény sem
idősebb egyébként ezek közül 5 évnél. Az egész utca sor a művelődés
szolgálatában áll. Joggal büszkék erre az Atádiak! Északnak a törpe vízmű tornya
nyújtózkodik a magasba, majd a 2000 ezer munkást foglalkoztató konzervgyár és a
téglagyár kéményei emelkednek ki. Délen a cérnagyár épületei hívják magukra a
járókelők figyelmét. A 100 éves parkot az óriás gesztenyék, berkenyék, platánok
és juharfák díszítik. Ettől nyugatra 4 emeletes lakóház tömbök sorakoznak, több
felé magasba nyúló daruk hirdetik, hogy az építkezés tovább folyik. A lakóházak
mögül az 500 ágyas épülő kórház daruja emelkedik a magasba. Még jó néhány
esztendő kell azért ahhoz, hogy igazán várossá váljék, de azzal, hogy az Elnöki
Tanács várossá nyilvánította, gondolom, kötelez is bennünket arra, hogy további
fejlesztéseken munkálkodjon Nagyatád minden lakója, régi nagyatádiak,
lokálpatrióták egyaránt.
- Eddig a várossá válás szubjektív
feltételeiről szólottak az Atádi emberek. Gémesi Sándor a Nagyatádi
Pártbizottság titkára pedig előadásaiban, cikkeiben gyakran foglalkozik a
várossá válás objektív folyamataival, tényezőivel. Vajon mit tart ezek közül a
legdöntőbbnek?
- Elsősorban Atád iparának, az
iparban dolgozó munkások számának növekedését, kell megemlíteni. A Somogyi Hírek
már 1949. január 15. számában így ír Nagyatádról. A község dolgozójának több
mint 30%-a munkás. A fonalgyárnak 300, a modern konzervgyárnak több mint 100
munkása van, a dohánybeváltó és a két téglagyár munkásainak száma is meghaladja
a 150-et. 1970-bemn a lakosság száma eléri Nagyatádon a 10.400-at. A környező
községekből 1400 fizikai dolgozó jár naponta Nagyatád ipari üzemeibe. Így velük
együtt az ipari munkások száma 5200. A nagyfokú rétegezettség, ingázás,
kétlakiság bizony rengeteg gondot és nehézséget jelent. Mégis ez a munkásság
teszi nyereségessé üzemeinket, segíti társadalmi munkájával a helyi fejlesztés
céljait, szervez "Vietnami műszakokat", és ki tudná még felsorolni hány
tanúságát adja nap mint nap a munkásosztály legszebb képességeinek. Közös és
nagy feladatunk, hogy a gyors számszerű fejlődés idején beáramló új munkásainak
is kialakuljanak a munkásnemzedékek kiváló tulajdonságai, a nagyfokú
munkaszeretet, a szakmai igényesség, a magasabb műveltség iránti igény, a
politikai érdeklődés, és tettrekészség.
- A tettrekészségre ma már jellemző
tulajdonsága a nagyatádi munkásoknak. Gólya Mária a Nagyatádi Konzervgyár egyik
szocialista brigádjának vezetője azt mondja, hogy az nem is téma, természetes,
magától értetődő, akarunk valamit, tegyünk is érte valamit.
- Most voltunk kint a
Pártbizottságon, ott beszéltük meg, hogy a konzervgyár szocialista brigádja egy
75 férőhelyes óvodát szeretnének és egy napi keresetüket felajánlják ahhoz, hogy
óvoda épülhessen. Ha kell a lakósság is megfogja a "munka végét". Ha arról van
szó, hogy társadalmi munkára ki kell menni, mit tudom én földet hordani, a KISZ-esek, mind egyhangúlag fogja magát, megy és csinálja, hogy minél előbb meg
legyen. Minél előbb várossá legyünk.
- Azóta a nagy készülődésnek, a nagy
sürgés-forgásnak voltak örömteljes pillanatai is. Ilyen volt, amikor az Atád
Áruház megnyílott. Hogy mennyire várták ezt az Atádiak, hogy milyen élmény volt
a számukra, arról Torma István igazgató tud néhány szót mondani.
- Kérem már 6 órakor volt
"kuncsaft" az utcán.
- Mennyi volt az első havi forgalom?
- 3 millió 400 ezer forint volt
az első havi.
- Mondjon valamit magáról is.
- 24 éve vagyok ebben a
szakmában, mint fiatal ember kezdtem, és itt is akarok megöregedni. Vidékről
jöttem be, szeretem ezt a várost, úgy érzem, hogy nagyon szimpatikus.
- Az iparosodás nemcsak Nagyatád jövő
városi arculatát alakítja ki, hanem megváltoztatja az embereket is. Ennek a
változásnak az egyik jele talán, hogy a Nagyatádi Szakmunkásképző Intézetben
évek óta kétszeres, háromszoros a túljelentkezés. Biztos jövő a munkássors, a
szakma. Plecskó Gyuláné munkás édesanyja is így vélekedik, ilyen sorsot szánt a
fiának.
- Hiány van a kőművesekből, sok
az építkezés, ugye itt a kórház, itt van a "tanácsházat" csinálták, itt a posta,
meg lakóházak készülnek, úgyhogy ez nagyon ...
- Itt érdemes kőművesnek lenni.
- Elég jól keresnek. Várom, hogy
már járjon neki is, hogy az egyik fiam most már keressen. Ő is azt mondja, hogy
anyukám, - mert éppen most akarunk épülni "mink" is és majd jövőre és azt
mondja, anyukám akkor már felszabadulok, és akkor majd sokat tudok segíteni. És
így majd kevesebbet kell fizetnem a kőműveseknek, szakembereknek. Ami ugye már
sokat számít a családba.
- Munkahelyen is keresnek
kőműveseket, hogy munkaidő után, vagy szabadszombaton, vagy vasárnap dolgozni.
- Örülnek a népek víznek meg a gáznak?
- Már alig várják, hogy már
kössék be. Azzal fűtenek. A nővéreméknél is úgy van, azoknál is bent van a
lakásban a szobában, a cserépkályhában és úgy fűtenek. Reggel bekapcsolják, és
amire mennek haza a munkából, olyan meleg van, mintha egész nap otthon tüzeltek
volna és sokkal tisztábban, mert nem kell kormozni, ami a lényeg.
- Ez már igazi városi színvonal.
- Igen, a lakásnak is sokkal
jobb, mert már nem szennyezi annyira a lakást a korom meg minden féle.
- Pécsek Sándor kazánfűtő maga sem olyan
régen tette le még a szakmunkás vizsgát és szerinte jó szakmát választott a fia
is.
- "Kűműves" akar lenni, szeret
"májterúni", kenegetni, otthol is mindig "gipszül", mindent csinál. Mondom
neki te, hogy néz ki a kezed, összemarja. Nem baj apu, mondja mert sok pénzt
lehet keresni. Hát akkor "ergye" kőművesnek!
- És lesz is mit építeni.
- Mindenféle fel van túrva. Az
egyik ember örül neki, azt mondja, na valamit fejlődünk, a másik azt mondja,
össze túrnak mindent, hogy néz ki ez. Hát persze azért szép lesz Nagyatád!
Ahhoz, hogy "945" óta mit fejlődött, szóval nagyon sokat. Már "935"-től lakok
Nagyatádon, különben Jákóban születtem.
- Akkor emlékszik arra a 45-ös dúlásra.
- Emlékszem a háborúra, hogyne!
- Alig maradt ép ház.
- Itt bizony kevés maradt, olyan
ház nem is maradt, ami nem kapott volna találatot.
- Sokáig állt a front?
- 4 és fél hónapig. Mikor
hazajöttünk füstös szag volt, mind a "cigány kunyhóban", az utcákon mindenhol.
Hát az volt a jó, jó tavasz volt, húsvétkor értünk haza a menekülésből, ki
voltak a fák virágozva, nekiálltunk dolgozni és - és megkezdődött az élet.
Szerencsére jó tavasz volt! Akkor tényleg föl volt "árkulva", csak lövészárkok
voltak. Most meg ugye másként van hasznos árkok vannak, gáz, víz, ezek hasznos
árkok.
- Maguknál is van már víz meg gáz?
- Van az udvaromba gáz, most
akarok majd felvenni OTP kölcsönt és bevitetem a lakásba, a víz az bent van már.
Három szobám van, úgyhogy fejlődünk!
- És összegzésül, hogyan vélekedik
jelenről, jövőről, Hamvas János Nagyatád Város VB Elnöke, aki szinte a
végkimerülésig dolgozott az avatás előtti napokon.
- Heroikus időszakot élünk,
hatalmas feladatokat kell megoldani. Nagyatádból várost kell teremteni! Ehhez
arra van szükség, hogy mindent felépítsünk, ami még hiányzik. Sok-sok lakás
kell! Meg építenünk az új Művelődési Házat, a kórházat, új óvodákat, iskolákat
kell építenünk! Be kell fejeznünk a szennyvízcsatorna és tisztítómű építését!
Ezeket a feladatokat olyan intenzitással kell megvalósítani, hogy 1964-ben
jóváhagyott rendezési tervet lényegesen meg kell változtatni, új rendezési
tervet kell készíteni, mert kinőtte ez a település az akkori elképzeléseket. A
fejlődés ütemét talán a lakosságszám rendkívül gyors növekedése mutatja
legjobban., 1948-tól megkétszereződött a lakosság száma. A feladatok nagyságát
néhány számmal is illusztrálni tudnám. A III. Ötéves Tervben Nagyatád
fejlesztési alapjának összege 55 millió forint volt. A IV. Ötéves Tervben ez
több mint 300 millió. Durván öt és félszerese az előző ötéves tervnek. Olyan
nagy létesítmények megvalósításán fáradozunk, mint a 156 milliós kórház. 86
millió forintot fordítunk lakásépítésre és a lakásépítésekkel összefüggő
kapcsolódó létesítmények megépítésére. 92 millió forintba kerül a
szennyvízcsatornázás és csatornázási programunk megvalósítása eddig ebből
összesen 20 millió forint valósult meg. A Művelődési Ház 13,5 millió, a könyvtár
8 millió forintba kerül. Ezek építése folyik, néhány rövidesen be is fejeződik,
néhány hosszabb ideig tart, például a kórház építése legalább 3-4 esztendeig. A
lakosság együtt van velünk, hol rosszalló kritika, hol elismerés illeti a
tanácsot. Általában érezzük a lakosság támogatását, segítését. Város akar lenni
Nagyatád lakossága, amióta a várossá nyilvánításra vonatkozó Elnöki Tanácsi
határozat ismertté vált, mindenki tenni akar valamit, hogy Nagyatád méltóan
fogadja a várossá nyilvánítás napját. Azt hiszem ez nagyon szép, alkotó feladat.
A rációműsorról a felvételt
Szűcs Miklós készítette, a szöveget sajtó alá rendezte Horváth Miklós.
|