Kezd√Ķlap
 
 

GYENG√ČNL√ĀT√ďKNAK:



 V√°rosunkr√≥l
 H√≠rek, aktualit√°sok
 Programok,
   rendezv√©nyek
 √Ėnkorm√°nyzat
 Es√©lyegyenl√Ķs√©g
 Eg√©szs√©g√ľgy,
   szoci√°lis ell√°t√°s
 Oktat√°s, nevel√©s
 Kult√ļra
 V√°rosi K√∂nyvt√°r
 Nagyat√°di Kultur√°lis √©s Sport K√∂zpont
 V√°rosi M√ļzeum
 H√≠res nagyat√°diak
 M√Ľv√©szeti egy√ľttesek
 Turizmus
 Egyh√°zi √©let
 Sport
 Rinyamenti Kist√©rs√©g T√∂bbc√©l√ļ √Ėnkorm√°nyzati T√°rsul√°s
 Nagyat√°di Region√°lis Szennyv√≠zt√°rsul√°s
 Csatornaprogram
 Gal√©ria
 Honlapt√©rk√©p
 Vend√©gk√∂nyv
 

Cím: 7500 Nagyatád, Széchenyi tér 2.
Tel/Fax: 82/352-028

Muzeológus: Hauptman Gyöngyi

A nagyat√°di V√°rosi M√ļzeum 1996 √°prilis√°ban, Nagyat√°d v√°ross√° nyilv√°n√≠t√°s√°nak 25. √©vfordul√≥j√°n ny√≠lt meg, a v√°ros fŇĎter√©n tal√°lhat√≥, Nagyat√°d legr√©gebbi mŇĪeml√©k√©nek, a 18. sz√°zad k√∂zep√©n √©p√ľlt ferences rendi templom √©s kolostor √©p√ľlett√∂mbj√©nek k√∂zel√©ben, szemben a Gy√≥gyf√ľrdŇĎvel.

A v√°ros leg√ļjabb kultur√°lis int√©zm√©nye dr. Mike Imre, egykori k√∂zjegyzŇĎ csal√°di h√°z√°ban kapott helyet, amely az 1920-as √©vek v√©g√©n √©p√ľlt, s a v√°ros k√∂zpontj√°ban, a Sz√©chenyi t√©ren √°ll (r√©gi nagyat√°diak a mai napig is csak "Mike-h√°zk√©nt" emlegetik). Az √©p√ľlet az 1950-es √©vek elej√©tŇĎl a honv√©ds√©g tulajdon√°ban volt; az √∂nkorm√°nyzat 1995-ben megv√°s√°rolta, √©s az √ļj funkci√≥nak megfelelŇĎen alak√≠ttatta √°t. A h√°z eredeti, k√ľlsŇĎ form√°j√°t, √≠zl√©ses, sz√©p homlokzatait vissza√°ll√≠tott√°k, s √≠gy az harmonikusan illeszkedik a meg√ļjult Sz√©chenyi t√©r polg√°ri h√°zainak sor√°ba. Gy√∂ny√∂rŇĪ k√∂rnyezetet biztos√≠t sz√°m√°ra a szemben l√©vŇĎ park hatalmas gesztenyef√°ival, s a h√°z m√∂g√∂tt kialak√≠tott kert.

A M√ļzeum alap√≠t√°s√°nak a gondolata √©s maga a t√°rgyi gyŇĪjtem√©ny megalapoz√°sa is az 1970-es √©vekig ny√ļlik vissza, amikor a helyi koll√©giumban, a tanul√≥k bevon√°s√°val n√©prajzi gyŇĪjtŇĎmunk√°t ind√≠tottak el. Az √∂sszegyŇĪjt√∂tt t√°rgyakb√≥l a koll√©gium padl√°s√°n ki√°ll√≠t√°st rendeztek, s a "padl√°sm√ļzeum" csaknem k√©t √©vtizeden √°t l√°togathat√≥ volt. Az ott felhalmozott jelentŇĎs sz√°m√ļ (az 1990-es √©vektŇĎl azonban egyre ink√°bb kall√≥d√≥, helye-nincs) gyŇĪjtem√©ny, valamint a v√°roslak√≥k t√∂bbs√©g√©nek hat√°rozott k√≠v√°ns√°ga indokolta egy olyan int√©zm√©ny kialak√≠t√°s√°t, ahol mindez megŇĎrizhetŇĎ, bemutathat√≥ √©s tov√°bb bŇĎv√≠thetŇĎ.

Az alap√≠t√°s √©v√©ben 1427 db t√°rgyat lelt√°roztak be, √©s a gyŇĪjtem√©ny az√≥ta is, √©vrŇĎl √©vre gyarapszik. M√°ra 9000-n√©l t√∂bb t√°rgyat, dokumentumot, f√©nyk√©pet stb. sz√°ml√°l a gyŇĪjtem√©ny, amelyeknek d√∂ntŇĎ t√∂bbs√©ge aj√°nd√©koz√°s r√©v√©n ker√ľlt a M√ļzeumba.


A M√ļzeum szakgyŇĪjtem√©nyeinek r√∂vid bemutat√°sa

A M√ļzeum alapvetŇĎ feladatk√∂re, hogy gyŇĪjtse a Nagyat√°d √©s k√∂rny√©ke t√∂rt√©net√©re vonatkoz√≥ dokumentumokat, fot√≥kat √©s t√°rgyakat. A gyŇĪjtem√©ny t√∂rt√©neti, n√©prajzi √©s k√©pzŇĎmŇĪv√©szeti szakgyŇĪjtem√©nyekre bonthat√≥.

  • A t√∂rt√©neti anyagban legjelentŇĎsebbek azok a t√°rgyak √©s dokumentumok, amelyek a hajdani nagyat√°di iparosok √©s gy√°rak mŇĪk√∂d√©s√©rŇĎl t√°j√©koztatnak. Figyelmet √©rdemelnek a t√∂rv√©nyhat√≥s√°gi, oktat√°s- √©s egyh√°zt√∂rt√©neti eml√©kek, az egyes√ľletek, k√∂r√∂k dokumentumai, a kult√ļrt√∂rt√©neti eml√©kek. Az ipart√∂rt√©neti gyŇĪjtem√©ny t√∂bbs√©g√©ben a helyi mesterek, valamint a korabeli gy√°rak, √ľzemek dokumentumait, mŇĪhelyfelszerel√©seit √©s term√©keit ŇĎrzi (k√∂teles, cip√©sz, asztalos, kov√°cs, szab√≥, cukr√°sz-m√©zeskal√°csos, k√°d√°r, sz√©kes-eszterg√°lyos, illetve zsin√≥r- √©s paszom√°ntgy√°r - a mai fonalgy√°r elŇĎdje -, konzervgy√°r, malmok, nyomda stb.).

    Nagyat√°d a 19-20. sz√°zad fordul√≥j√°n a d√©l-somogyi t√©rs√©g kiemelkedŇĎ k√∂zleked√©si, k√∂zigazgat√°si √©s kereskedelmi csom√≥pontja volt. A pezsgŇĎ √©letŇĪ telep√ľl√©s kereskedelmi, banki vil√°g√°t, a v√°ros f√ľrdŇĎkult√ļr√°j√°t fot√≥k, k√©peslapok, a korabeli sajt√≥, hirdet√©sek, c√©g√©rek √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ eml√©kt√°rgyak id√©zik fel.

  • Nagyat√°d t√∂rt√©neti fejlŇĎd√©se sor√°n kialakult (s l√©nyeg√©ben a mai napig megŇĎrz√∂tt) jellegzetess√©ge gazdas√°gi √©let√©nek kettŇĎss√©ge: a v√°rosk√∂zpontban az ipari √©s kereskedelmi tev√©kenys√©g volt a jellemzŇĎ, m√≠g a peremter√ľleteken a mezŇĎgazdas√°g. A mezŇĎgazdas√°gb√≥l √©lŇĎ n√©pess√©g, a paraszts√°g gazdas√°gi tev√©kenys√©g√©nek, √©letm√≥dj√°nak eml√©keit ŇĎrzi a n√©prajzi gyŇĪjtem√©ny: gazdas√°gi √©s h√°ztart√°si eszk√∂z√∂ket, valamint a lak√°skult√ļra, √∂lt√∂zk√∂d√©s, d√≠sz√≠tŇĎmŇĪv√©szet t√°rgyait √©s dokumentumait.

  • A k√©pzŇĎmŇĪv√©szeti anyag gerinc√©t a Nemzetk√∂zi Faszobr√°sz Alkot√≥telepen k√©sz√ľlt kisplasztik√°k, √©s a szoborparkban rendezett nemzetk√∂zi mŇĪv√©szeti szimpozionok fot√≥dokument√°ci√≥s anyaga alkotja, valamint a nagyat√°di sz√°rmaz√°s√ļ √Āgoston Vencel (1895-1946) festŇĎmŇĪv√©sz jelentŇĎs grafik√°i √©s festm√©nyei.

Az int√©zm√©ny nem √∂n√°ll√≥, a nagyat√°di MŇĪvelŇĎd√©si H√°z szakfeladatak√©nt mŇĪk√∂dik, igazgat√°silag √©s gazdas√°gilag is a MŇĪvelŇĎd√©si H√°zhoz tartozik.


A M√ļzeumban jelenleg l√°that√≥ ki√°ll√≠t√°sok:

  • "M√ļltid√©zŇĎ" - √°lland√≥ v√°rost√∂rt√©neti ki√°ll√≠t√°s


  • A ki√°ll√≠t√°son bel√ľl k√©t vitrinben kapott helyet a 2002-es bodvicai (Nagyat√°d d√©li v√°rosr√©sz√©ben zajlott) r√©g√©szeti √°sat√°s leletegy√ľttese. (Ez volt az elsŇĎ komoly r√©g√©szeti felt√°r√°s a v√°ros ter√ľlet√©n.) Az √°sat√°s sor√°n egy M√°ty√°s korabeli, kerek alaprajz√ļ templom (rotunda) maradv√°nyai √©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ s√≠rleletek ker√ľltek elŇĎ. A templom form√°ja nagyon k√ľl√∂nlegesnek sz√°m√≠t az adott korban, amikor m√°r nem volt jellemzŇĎ a k√∂r alaprajz. Val√≥sz√≠nŇĪleg egy kor√°bban elpusztult √Ārp√°d kori templom maradv√°nyaira √©p√ľlt r√° az √ļj, a 15. sz√°zad m√°sodik fel√©ben. A leletek k√∂z√∂tt a leg√©rt√©kesebb egy 1514-es ez√ľst d√©n√°r, ami a templom kor√°nak meghat√°roz√°s√°hoz alapvetŇĎ t√°mpontot ny√ļjtott.

    A t√∂bbi t√°rl√≥ban Nagyat√°d 18-20. sz√°zadi t√∂rt√©nelm√©nek egy-egy szelete jelenik meg: jelentŇĎsebb int√©zm√©nyeinek t√∂rt√©nete (Ferences templom √©s kolostor, iskol√°k, gy√≥gyszert√°rak), valamint a v√°ros √©let√©ben meghat√°roz√≥ szerepet bet√∂lt√∂tt szem√©lyis√©gek (p√©ld√°ul Babay J√≥zsef √≠r√≥, Kutor Ferenc zeneszerzŇĎ) √©s csal√°dok √©let√ļtja bontakozik ki. Gy√∂ny√∂rŇĪ korabeli f√©nyk√©pek, dokumentumok eleven√≠tik fel a k√∂zel 100 √©ves "√°rt√©zi" gy√≥gyf√ľrdŇĎnek, a ma is mŇĪk√∂dŇĎ nyomd√°nak, a vas√ļti k√∂zleked√©snek, r√©gi p√©nzint√©zeteknek a t√∂rt√©net√©t. K√ľl√∂n vitrin √°ll√≠t eml√©ket az elsŇĎ √©s m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ nagyat√°di vonatkoz√°sainak.

    Az ink√°bb f√©nyk√©peket √©s dokumentumokat bemutat√≥ √°lland√≥ ki√°ll√≠t√°st egy (nagyj√°b√≥l √©vente v√°ltoz√≥) √©letm√≥d ki√°ll√≠t√°s sz√≠nes√≠ti a n√©mileg elk√ľl√∂n√ľlŇĎ kisebb teremben. Ott jelenleg egy kispolg√°ri szobabelsŇĎ l√°that√≥: Mezey K√°roly h√≠res helyb√©li szab√≥mester csal√°dj√°nak nappali szob√°ja, amelynek falait le√°ny√°nak, Mezey Magdoln√°nak sz√©p festm√©nyei d√≠sz√≠tik.

  • "Kuraj √©s italmasz. N√©prajzi terepmunka a baskortoszt√°ni udmurtok k√∂z√∂tt." - Dob√≥ Attila, M√°csai Bogl√°rka, Nagy Zolt√°n √©s Szamonek Vera fot√≥ki√°ll√≠t√°sa -

  • K√©t vir√°g: k√©t szimb√≥lum. A kuraj Baskortoszt√°n nemzeti szimb√≥luma: h√©t szirma h√©t etnikum egy√ľtt√©l√©s√©t jelk√©pezi; az italmasz pedig a h√©t etnikum egyik√©nek, az udmurtoknak a jelk√©pe. Fot√≥ki√°ll√≠t√°sunk r√≥luk, az √©szak-baskortosztani udmurtok falvair√≥l, √©let√©rŇĎl, vall√°s√°r√≥l, mindennapjair√≥l sz√≥l, illetve arr√≥l, amit ebbŇĎl terepmunk√°nk alatt sz√°munkra is l√°that√≥v√° tettek.

    A ki√°ll√≠t√°s tematikus fot√≥csoportjai, t√©rbeli elrendez√©se egy k√©pzeletbeli, ide√°ltipikus telep√ľl√©s szerkezet√©t k√©pezik le, amit ¬Ė mint √°ltal√°ban az √°ltalunk l√°tott falvakat - z√∂mmel udmurtok, kisebb r√©szben tat√°rok laknak. H√°rom t√©rbeli egys√©g, h√°rom koncentrikus k√∂r egy√ľttese r√©v√©n jelenik meg a ki√°ll√≠t√°s faluj√°nak, valamint lak√≥inak √©lete.

    "A hat√°rban": az elsŇĎ, s egyben legk√ľlsŇĎ k√∂r fot√≥i a falu k√∂zvetlen k√∂rnyezet√©t, a sz√°nt√≥kat √©s legelŇĎket, valamint az azok k√∂z√∂tt megb√ļv√≥ temetŇĎket, √°ldoz√≥helyeket, s mecsetet mutatj√°k be. A k√©peken a ny√°r v√©gi h√©tk√∂znapok gazdas√°gi teendŇĎi mellett megjelennek az udmurt √©s a tat√°r vall√°sgyakorlat szent helyei, s felt√°rulnak a vall√°s √©s az etnikus identit√°s kapcsolatainak rejtett √©rtelmez√©sei. MegismerhetŇĎk a temetŇĎk √©s s√≠rhelyek egyedi mot√≠vumai, s az udmurtok halottakkal t√∂rt√©nŇĎ ritu√°lis kapcsolattart√°s√°nak, az elhunytak √©tellel √©s itallal val√≥ k√≠n√°l√°s√°nak jelei.

    "A faluban": e m√°sodik t√©rbeli egys√©g a telep√ľl√©st alkot√≥ utc√°kat jelen√≠ti meg. A t√°rsadalmi √©let legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb form√°inak nyilv√°nos terei ezek, ahol a baskort √°llami szf√©ra is l√°tv√°nyosan megnyilv√°nul a gazdas√°gi mutat√≥k t√°bl√°inak elhelyez√©s√©ben, h√°bor√ļs eml√©kmŇĪvek gondoz√°s√°ban, valamint iskol√°k √©s k√∂nyvt√°rak jelenl√©t√©ben. Ugyanakkor ezek azok a terek, ahol a n√©prajzosok ismerets√©geket k√∂thetnek, r√∂videbb besz√©lget√©sbe kezdhetnek. Itt t√°rulnak fel a falu mint k√∂z√∂ss√©g gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi mozg√°sterei, sz√∂vev√©nyes kapcsolatrendszerei.

    "A h√°zban": ki√°ll√≠t√°sunk harmadik, s egyben legbelsŇĎ k√∂re a csal√°di √©s az int√©zm√©nyes szocializ√°ci√≥ tereit jelen√≠ti meg. A h√°zakba bel√©pve v√°lnak k√∂zelebbiv√© a sz√≠nes fa- √©s t√©glah√°zak tulajdonosaival k√∂t√∂tt kapcsolatok, s a csal√°di fot√≥k r√©v√©n pedig egy√©ni √©s csal√°di √©lethelyzetek, sorsok bontakoznak ki. A csal√°dok √©letter√©t bemutat√≥ fot√≥k mellett megjelenik az itt oly gyakori iskolai helyt√∂rt√©neti m√ļzeum belsŇĎ tere is, annak k√∂telezŇĎ h√°rmas tagol√≥d√°s√°val, a m√ļlt k√ľl√∂nb√∂zŇĎ olvasataival: az udmurtok etno-hist√≥ri√°ja berendezett n√©pies szobabelsŇĎben, az iskola int√©zm√©nyes m√ļltja a ki√°ll√≠tott tabl√≥kban, √©s a szovjet-orosz √°llami t√∂rt√©nelem kiragadott korszakai a h√°bor√ļs eml√©kki√°ll√≠t√°sban. Az iskolai m√ļzeumok szerkezete az etnikus identit√°s, a baskortoszt√°ni, s az oroszorsz√°gi l√©t egym√°sba fon√≥d√≥, √°llamilag konstru√°lt √©rtelmez√©seit k√≠n√°lj√°k fel az ottani m√ļzeumok √©s a jelenlegi ki√°ll√≠t√°s l√°togat√≥inak.

    A ki√°ll√≠t√°s koncentrikus k√∂rei olyanok, ak√°r e t√∂bbes identit√°s gyŇĪrŇĪi. J√≥l √©szlelhetŇĎek √©s megk√ľl√∂nb√∂ztethetŇĎek, noha hat√°rvonalaik nem v√°lnak el √©lesen egym√°st√≥l. Emellett "a hat√°r", "a falu" s "a h√°z" nemcsak a baskortosztani udmurtok vil√°g√°nak egy-egy r√©teg√©t k√©pviselik, hanem a n√©prajzosok sz√°m√°ra el√©rhetŇĎ megismer√©s folyamat√°nak, a kult√ļra megismer√©s√©nek egy-egy √°llom√°s√°t is.

    (Baskortoszt√°n (r√©gi nev√©n Bask√≠ria) az Orosz F√∂der√°ci√≥ tag√°llama. A lakoss√°got alkot√≥ h√©t legnagyobb etnikum a bask√≠r, az orosz, a tat√°r, a csuvas, a mordvin, a mari √©s az udmurt. √Čszaki ter√ľletein z√∂m√©ben t√∂r√∂k√∂s nyelvŇĪ tat√°rok √©s finnugor nyelvŇĪ udmurtok √©lnek. Baskortoszt√°n √∂sszn√©pess√©ge: 4.104.336 fŇĎ, amibŇĎl tat√°r 990.702 fŇĎ (Oroszorsz√°gban √∂sszesen 5.572 ezer tat√°r √©l), udmurt mind√∂ssze 22.625 fŇĎ (Oroszorsz√°gban √∂sszesen 639.906 udmurt √©l).

    A m√ļzeum l√°togat√°sa ingyenes.



K√∂zbeszerz√©si egy√ľttm√Ľk√∂d√Ķ partner√ľnk a Magyar K√∂zbeszerz√©si √©s Elektronikus Beszerz√©si Zrt.

Az oldalon tal√°lhat√≥ tartalom Nagyat√°d V√°ros Önkorm√°nyzat√°nak tulajdon√°t k√©pezik.
Az oldal megtekintéséhez 1024*768 felbontás ajánlott.
Levél a webmesternek:informatikus@nagyatad.hu
Oldalkészítés: 0.04 másodperc