|
"Községünkben a talajvíz meglehetősen magasan van - kalappal lehet meríteni a kútból a vizet - mondás járja." (Burics László, polgári iskolai tanár)
 Az első számú mélyfúrást 1906-ban végezték azért, hogy a nagyközség jó minőségű ivóvizet nyerjen a tífusz megbetegedések elkerülése érdekében. A munkát Soós Sámuel, hódmezővásárhelyi kútfúró végezte el, melynek eredményeként 403 méter mélységből (pannóniai réteg) 30,5°C-os hévíz tört fel, földgáz kíséretében. A hivatalos vegyelemzés tanúsága szerint - melyet dr. Hankó Vilmos, az Országos Vegyészeti Hivatal ásványvíz-kémikusa végzett - jellegzetesen hidrogén-karbonátos, úgynevezett alkálikus hévíz. Idők múltával az artézi víz hőfoka jelentősen visszaesett, ezért a nagyatádi képviselő-testület 1931-ben elhatározta, hogy forróvíz nyerése céljából új fúrást eszközöltet. A község elöljárósága erre a célra 20 000 pengőt szavazott meg, s pályázat útján a Népjóléti Minisztériumtól további 10 000 pengőhöz jutottak. A fúrás 664 méteres mélységben ért véget, ahol 45°C-os hőmérsékletű, alkálikus, kénes, hidrogén-karbonátos hévízre bukkantak. A mélyfúrás vizének hivatalos kémiai elemzését a Magyar Királyi Földtani Intézet kémiai laboratóriumából dr. Emszt Kálmán, magyar kísérletügyi főigazgató végezte el. A feltörő hévíz balneológiai szempontból számos szokatlan, és említésre méltó tulajdonsággal bírt. A legfeltűnőbb jellemvonása, hogy csaknem tiszta nátrium-hidrokarbonát oldatnak tekinthető. Az ásványvíz hatása lényegében megegyezik a gyógyszer gyanánt kiterjedten használt nátrium-hidrokarbonikum (szódabikarbóna) azonos töménységű mesterséges oldatainak hatásával. Dr. Dalmady Zoltán egyetemi tanárt idézve: "Ez az ásványvíz a földből nagy bőségben folyó kész orvosság."
1981-ben újabb mélyfúrást végeztek melynek eredményeként, 742 méter mélységből, 50 °C hőmérsékletű hévíz tört a felszínre. Jelenleg is ez a kút szolgáltatja a fürdő gyógyvizét. Az országos Közegészségügyi Intézet által elvégzett analitikai vizsgálat megállapította, hogy a kútból feltörő víz, a nátriumhidrogén-karbonátos ásványvizek csoportjába tartozik, amely kitűnően alkalmazható mozgásszervi, nőgyógyászati, gyomor- és bélrendszeri, valamint bőrgyógyászati problémák kezelésére.
Dr. Szaplonczai Manó megyei főorvos javaslatára 1906. október 21-én megalakult - jórészt a helyi tehetősebb polgárok részvételével - a Nagyatádi Artézi Fürdő Részvénytársaság, 35000 korona alaptőkével. A részvénytársaságot a Kaposvári Királyi Törvényszék nyilvántartásba vette. A társaság vezetőjévé az akkori fürdő igazgatóját, dr. Bienenfeld Mór fürdőorvost választották.
Az Artézi Fürdő Rt. építési bizottsága pályázatot hirdetett az artézi kút mellett egy fürdőpavilon felépítésére. A kiírt versenytárgyalást a Kun és Trattner cementáru gyártó cég nyerte meg, ők 32 600 koronáért vállalták a munkát. A fürdőépületet Pazár István királyi főmérnök tervezte, 554 korona 20 fillérért.
A fürdő 1907. július 20-án nyitotta meg kapuit. 1911-ben megépítették a népfürdőt, melynek megnyitására 1911. augusztus 28-án kerülhetett sor.
Az Artézi Fürdő Részvénytársaság az alábbi fürdőszabályzatot közölte a fürdőzni és gyógyulni vágyó közönséggel:
"Tilos:
- a fürdőben lármázni, fütyülni vagy énekelni
- a vízmedencébe beleugorni, beleköpni
- a vizet locsolni, úszni
- a vendégeket háborgatni
- undort gerjesztő vagy ragályos bajban szenvedőknek a fürdőt használni
- orvosszerekkel és szappannal a fürdőt bemocskolni.
Hat éven aluli gyerekek a társas fürdőben nem fürödhetnek, 6-12 éves korig pedig csak felügyelet mellett.
Fürdő idők:
- A társas fürdő rendelkezésre áll:
- délelőtt 6-12 óráig férfiaknak
- délután 13-17 óráig nőknek
- 17-19 óráig férfiaknak
Olyképp, hogy egy fürdőjegy csakis egy órai fürdő használatra jogosít. Minden fürdőóra letelte előtt egy negyed órával egyszeri csengetésre mindenki kijönni tartozik. A fürdőóra teljes leteltével pedig kétszeri csengetésre a fürdő helyiséget mindenki elhagyni köteles.
- A kabinfürdő rendelkezésre áll:
- délelőtt 6-12 óráig
- délután 13-19 óráig
Egy kabin fürdőjegy szintén csak egy órai fürdő használatára érvényes.
Fürdő díjak:
- A társasfürdőben:
- 1 órai fürdőjegy 50 fillér
- gyermek és tanulójegy 30 fillér
- bérletben 10 darab jegy ára 4 korona 50 fillér
- Kabinfürdőben (süllyesztett majolika medencével):
- 1 órai fürdőjegy 1 korona 20 fillér
- bérletben 10 darab jegy ára 10 korona
Kabinfürdőkbe szülők gyermekeiket 12 éves korig, 20 fillér pótdíj lefizetése mellett bevihetik.
Zónanap: péntek és vasárnap 30 fillér
Ledörzsölés vagy tyúkszemvágás 30 fillér
A megállapított díjakban a fürdőruhák használata benne foglaltatik.
A társasfürdőben csakis fürdőruhában szabad fürödni."
1923. december 28-án az Artézi Fürdő Részvénytársaság feloszlatását követően tulajdonosváltás következett be, a létesítmény igazgatása és fenntartása immáron Nagyatád nagyközség hatáskörébe tartozott.
Pazár István tervei alapján az artézi forrás fölé "egy nagyon csinos", román stílusban épült fürdőépületet emeltek, amely méltán dicsérte az akkori mesterek műves munkáját.
A fürdőigazgatóság kérelemmel fordult a belügyi kormányhoz, hogy a nagyatádi artézi fürdőnek adja meg a gyógyfürdő jelleget. Az illetékes minisztérium meghallgatta az ügyben illetékes fórumokat, de maga is meg akart győződni arról, vajon Nagyatádon felállíthatóak-e mindazon kellékek, melyek kétségtelenül szükségesek ahhoz, hogy a szépen virágzó fürdőt hivatalosan is gyógyfürdőnek mondhassák. A belügyi kormány műszaki bizottsága a községben szemlét tartott, felmérve a fürdő adottságait és a jövőbeli lehetőségeket. A szemle sikerrel végződött. A belügyminiszter - 150, 606/1909. számú rendelete alapján - a Nagyatádi Artézi Fürdő Részvénytársaság által Nagyatád községben, a Széchenyi téren létesített fürdő részére a gyógyfürdő jelleget adományozta. A gyógyfürdő jelleg adományozását a belügyminiszteri közlöny 1910. január 30-i számában tették közzé.
Az 1890-es évek vége felé Nagyatád kellős közepén, a Széchenyi tér egy nagy sártenger volt esős időben. Vásárkor a szomszéd község lakosai itt árulták malacaikat. Senki nem gondolt arra, hogy a térnek más rendeltetése is lehetne. Az akkori főszolgabíró, Éhn Sándor és Kiszely László járásbíró tették meg az első lépést a tér átalakítására. Nagyatád képviselő-testülete, a részvénytársasággal együttműködve elhatározta a főtér tervszerű parkosítását, és egy parkbizottság felállítását.
Az elgondolás kivitelezése nem volt zökkenőmentes, mert a portékáikat itt áruló kereskedők úgy gondolták, hogy a piac áthelyezésével kikerülnek a község központjából, s így jelentős anyagi veszteség éri őket. Hosszas alkudozás után végül is sikerült megállapodni a kereskedőkkel. A heti piacot továbbra is ott tartották, de a terület jelentős részét átengedték a parkosításnak. Az érkező idegenre nagyon kellemes benyomást tett a gondozott park, melynek szép sétaútjait a szegélyező hatalmas vadgesztenyefák tették árnyékossá. A terület rendezését követően a fürdő vezetősége döntött arról, hogy az egész fürdőterületet berendezteti úgy, hogy télen is használható legyen. Az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtésére új részvényeket bocsátottak ki, s így az alaptőke 35000 koronáról 53000 koronára emelkedett.
Sajnos, az első, majd a második világháború a fürdő addigi töretlen fejlődését megállította. 1915-ben a fürdő épületét hadikórházzá alakították, több helyiséget is berendeztek a sebesült katonák ápolására. A második világháború után Nagyatád a senki földjévé vált. "A város teljesen kihalt, illetve néptelen. A park gyönyörű fái letarolva, az útjain nem lehet járni a keresztül-kasul heverő ágaktól. A fürdő áll, de megrongálva..."
A világháborút követően, 1946 elején nyitották meg ismét a fürdőt a közönség számára. A község vezetése által, 1947. júniusában készített 3 éves munkaterv lényeges pontját képezte, a közegészségügyi szempontból rendkívül fontos, gyógyfürdő teljes újjáépítése. Lehetőség nyílt egy 25 méter x 15 méteres sportmedence létesítésére, melyet 1950-ben adtak át. Hosszas felújítási munka eredményeként, 1958. márciusában kerülhetett sor a felújított fürdő átadására. Az épületet három oldalról körülépítették, a tornyot lebontották. A létesítményhez három különböző hőmérsékletű fedett medence, és egy 25 °C hőmérsékletű nyitott medence tartozott. Továbbá 20 kádfürdő, iszapgöngyölő, 40 kabin és 400 személyes vetkőző helyiség szolgálta a látogatók kényelmét és gyógyulását.
1968-ban sor került egy terápiás szárnnyal való kibővítésre, valamint az iszappakoló és masszírozó helyiségek kialakítására. Egy évvel később indult meg a mozgásszervi betegek járóbeteg szintű ellátása. Kialakításra került a fizikoterápiás részleg, a súlyfürdő, és a reumatológiai szakrendelés. A komplett ambuláns fizikoterápiás és reumatológiai szakrendelés, dr. Nyeső József irányítása alatt, 1969. november 1-én kezdhette meg működését.
A fürdőkomplexum fejlődésében jelentős eseménynek számított az 1987-ben befejeződött rekonstrukciós program, melynek során kívül-belül megújult az épület. E program keretén belül került kialakításra egy finn mintájú szauna, amelyhez egy átriumos medence kapcsolódott. Az 1988-ban elvégzett analitikus vizsgálatok alapján történt meg az intézmény gyógyfürdővé nyilvánítása. Ezt követően a Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő elnevezéssel a gyógyfürdő megnevezés használatát, illetve a fürdő gyógyászati célú használatba vételét az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága engedélyezte. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium engedélyezte a jelenlegi, hármas számú kút vizének gyógyvíz megnevezését.
A medencékben felhasznált gyógyvíz összetételénél fogva alkalmas gerincízületek degeneratív elváltozásainak, idült gyulladásos betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, csonttörés utáni kezelések, sclerosis multiplex, gyomor- és bélrendszeri, valamint mozgásszervi betegségek kezelésére. Az intézmény úgynevezett hidroterápiás részlegében került kialakításra a súlyfürdő, a tangentor, a szénsavas kádfürdő és az iszappakoló, ahol a hévízi iszap kerül gyógyászati célú felhasználásra. A fürdő egy másik részlegében helyezték el a masszírozó helyiségeket, valamint az elektroterápiás részleget, kis- és középfrekvenciás ultrahang, rövidhullám, mikrohullám, kvarc, galván, sollux- kezelőgépekkel. A termálfürdőben fizikoterápiás és reumatológiai szakrendelés működik, melynek fontos szerepe van a gerinc-, az ízületi gyulladásos-, valamint a csontritkulásos betegek felkutatásában, gyógykezelésében.
| 
