Nagyatád város nevét a török ata (atya) szóból származtatják, de az Ata személynév és származékai hazánkban már az Árpád-korban is előfordultak. Az írásos források először 1190-ben említik az Atád nevet. A tatárjárást megelőzően már falvas településekről szóltak a krónikák. A Batthyányiak 200 évig birtokolták a területet és Atád, mint uradalmi központ piachellyé vált. Először 1475-ben kapott városi rangot, amikor Mátyás király vásártartási joggal ruházta fel. A település forgalmas utak kereszteződésében feküdt, s így élénk kereskedelem alakult ki.
Az uradalom és a város az 1554-55-ös hadjárattal vált török hódoltsági területté. A török uralom alatt a település elvesztette korábbi közigazgatási önállóságát és a lakosság majdnem teljesen kihalt. A török kiűzését követően a birtok gazdái horvát és vend telepeseket hívtak ide.
1722-től Czindery Ferenc Ignácz tulajdonába került Atád, aki ferences rendi szerzeteseket telepített le. Ettől az időszaktól kezdve örvendetesen szaporodott a magyarul beszélő népesség. Kereskedelme révén a település ismét élénk fejlődésnek indult: napi, heti és országos vásárokat tartottak. A földesúr meghatározta a templom és a rendház helyét, amelynek 1751-ben rakták le az alapjait.
Egy Bécsben kelt, 1744-es okmány szerint Atád megkapta a szabad királyi városoknak járó jogokat. A település, amely ekkor három utcából állt, másodízben is város lett. Egy 1778-ból származó statisztikai adat szerint a lakosság száma majdnem elérte a 700 főt. Az 1848-as szabadságharcig a megye legnagyobb marhavásárait tartották itt. A XIX. században két alkalommal (1802, 1888) is földrengés pusztított, amely sok lakóházban tett kárt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a harcok elkerülték a várost, de több fiatal állt be innen is nemzetőrnek.
A szabadságharc leverése újabb közigazgatási átszervezést hozott. A nagyatádi vegyes szolgabírói hivatalhoz harmincnyolc helység és negyvenkét puszta tartozott, valamint itt kapott székhelyet a megye egyik pénzügyi biztosa is. Az 1871. évi XVIII. tc. megszüntette a mezővárosokat, Nagyatád nagyközség lett.
A gazdasági élet fejlődését bizonyította a pénzintézetek létrejötte. 1844-től Nagyatádi Járási Takarékpénztár, 1872-től Nagyatádi Takarékpénztár és 1909-től Néptakarékpénztár is működött. Az 1870-es országgyűlés határozata értelmében Nagyatád környékéből járást szerveztek, itt helyezték el a járásbíróságot és a szolgabíróságot. 1890-ben megindult a vasúti fővonalhoz csatlakozó helyiérdekű vasút. Megnőtt a polgári lakosság száma, a korábbi nagyszámú földműves már csak a népesség egyharmadát tette ki.
 1906-ban az egészségesebb ivóvíz nyerése céljából artézi kutat fúrtak a Széchenyi téren. A 403 méter mélységből előtört gyógyvíz ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmas. A fürdő részvénytársaság eredménye munkájának köszönhetően 1906-ban szép fürdőépületet emeltek a Széchenyi téren.
A századfordulón létesített gyárak (1898: Berkovits-féle gombkötő és paszomántüzem, 1903: Woolák-féle gomb és zsinórgyár, 1912: cérnagyár; valamint nyomda, gépállomás) eredményeként rohamosan nőtt a munkásság száma. Megalakult az önsegélyező pénztár és létrejött a Nagyatádi Munkásotthon. Az élénkülő politikai tevékenységet jelezte a nagyatádi gazdák kezdődő szerveződése, amelynek az élén hosszú ideig Nagyatádi Szabó István állt.
Az első világháború kitörése megakasztotta a politikai fejlődést. Az országos események nyomán 1918 novemberében Nagyatádon is megalakult a Nemzeti Tanács. A Tanácsköztársaság bukását követően megerősödött a kisgazda mozgalom, de a tervezett földreformot nem sikerült keresztülvinniük.
A II. világháború súlyos károkat okozott a községben. Hónapokig állt itt a front, amelynek következtében a lakóházak hetven százaléka megsérült. 1949-től újabb nagyarányú bevándorlás indult meg. Új utcák születtek, Bodvica és Kisatád összeépült. Az 1956-os forradalom Nagyatádon békésen zajlott le, semmilyen komolyabb atrocitásra nem került sor.
A településfejlesztés szabályozására az 1955-ös tervvázlatot követően 1962-ben elkészült egy kisebb rendezési terv. Ez szabályozta a területek felhasználását, a közlekedési és ellátási rendszer, valamint a közműhálózat fejlesztését. Meggyorsult a lakásépítés. 1971-ben egy lakáselemeket gyártó üzem települt ide. Új lakótelepek jöttek létre a Hunyadi és a Kiszely utcában. A három nagyobb üzem, a Danuvia gépgyár, a cérnagyár és a konzervgyár termelése 1970 és 1975 között 14 %-kal nőtt. A hetvenes években 1903 új lakás épült a városban, Nagyatád gyors ütemben urbanizálódott. A lakosság létszáma 10.400-ról 12.900-ra nőtt.
Az intenzív fejlődés eredményeként, 1971. április 25-én történelme során harmadszor is várossá nyilvánították Nagyatádot. A Hild-érmes Nagyatádon dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, megőrizve a város ligetes-parkos szerkezetét. Jó példája ennek a városközpont folyamatos beépülése, a középületek rekonstrukciója, új kereskedelmi létesítmények átadása.
A kilencvenes évek derekán új városfejlesztési időszak indult Nagyatádon. A város teljes területén kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, korszerűsítették a közvilágítást, helyi autóbuszjáratok indultak. 1996-ban a Szent Flórián téren újonnan épült tűzoltó laktanyában folytathatta tevékenységét a Városi Tűzoltóság. 1997-ben indult a városi televíziócsatorna, a teljes körű kábelrendszeren gyakorlatilag minden családhoz eljuthatnak az aktuális információk.
Elkészült a bodvicai Őrangyal kápolna, a henészi városrészben felszentelték a Jézus Szíve kápolnát, a Széchenyi téren pedig befejeződtek a római katolikus templom és kolostor külső felújítási munkálatai, megvalósult az épület díszkivilágítása is. Elkészült a Kossuth utcai térburkolat, és visszakerült eredeti helyére a Kossuth szobor is.
A lakáshoz jutást segítette az önkormányzat egy 26 lakásos garzonház kialakításával és 30 bérlakás felépítésével.
A 2000-ben átadott Városi Sportcsarnok a kor színvonalának megfelelően ötvözi a többfunkciós használhatóság legfontosabb elemeit. Hitelesített kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- és teniszpálya található itt, de egyéb teremsportok rendezésére is igénybe veszik. A város büszkeségeivé váltak a Rinyamenti Kézilabda Klub és a Nagyatádi Női Kézilabda Klub csapatai, hiszen mindkét együttes az NB I.B. osztályban játszik.
Javultak a szociális és egészségügyi ellátás feltételei is. Új Egészségügyi Központ létesült, ahol a városban praktizáló háziorvosok és fogorvosok fogadják a betegeket. A tűzoltóság régi épületéből Szociális Szolgáltató Központot alakítottak ki, itt kapott helyet a Gyermekvédelmi és Családsegítő Központ is. Közvetlenül mellette készült el egy patinás, régebbi épület átalakításával a Naplemente Idősek Otthona, amely negyven időskorúnak nyújt biztonságos otthont. A 2002-ben átadott Fészek Lakóotthon a mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők számára kínál elhelyezési, illetve speciális foglalkoztatási lehetőséget.
A város gazdaságának fejlesztését szolgálja, hogy 18 hektáros, teljesen közművesített területtel Ipari Park épült, ahol elsőként egy portugál tulajdonú cég létesített faszárító üzemet, de dolgoznak itt helyi vállalkozások is. Sikeres privatizációt követően az angol Coats Hungary Ltd. megvásárolta a cérnagyárat és termelésével újra a város meghatározó üzeme lett. Megvalósult a Komplex Gépipari Rt. privatizációja. A konzervgyár a szakmai befektető Schenk és Társa Kft. tulajdonába került és jelentős felújítás után intenzív termelést folytat. Az 1992-ben alapított Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft. pedig egy valódi sikertörténete a rendszerváltás utáni gazdasági életnek, termékei 70-80%-át nyugatra exportálja és leányvállalatot alapított Romániában. A város északi határában új üzemanyagtöltő állomás létesült.
Az elmúlt tíz évben nyílt meg a Penny Market, a Supermarket és a Torma Üzletház, melyet a volt Helyőrségi Művelődési Otthon épületében alakítottak ki. Átadásra került a Lidl áruházlánc újabb üzlete és egy SPAR üzlet is.
2004-ben Nagyatád Város Önkormányzata 500 millió Ft-ot nyert az EU Phare Orpheus pályázaton, a százéves Széchenyi téri park és a megye legrégebben ismert gyógyvizet szolgáltató fürdője, a Termál- és Gyógyfürdő felújítására, valamint egy panzió és turisztikai központ kialakítására. A beruházások 2006-ban készültek el. A Városi Strandfürdő szolgáltatásai is bővültek, új termálmedence és egy élménymedence, valamint két csúszda is elkészült. A Strandfürdő melletti kemping, a Solar Hotel, a Hotel Fontana, a Viktória és a Semiramis panziók biztosítanak színvonalas szállást, ellátást a város vendégeinek.
A számos kis üzlet, szórakozóhely, a Művelődési Ház szabadidős programjai, a Városi Múzeum kiállításai, a szoborpark, az e-magyarország pontok működése a nagyatádiak és a turisták programját, magas színvonalú ellátását szolgálják. Bizonyítja ezt a városban évente megforduló 12-15 ezer turista is.
A város forgalmas terén került felállításra Szent István király bronz szobra, mintegy emlékeztetve a "Szent Istváni eszményre" - arra a sokszínűségre, fejlődőképességre, összetartásra, amely ezt a kisvárost és polgárait jellemzi.
|
