|
A parlagon hagyott területek, kertek és az elhanyagolt, gondozatlan patakok, vízlevezetõ csatornák partszegélye kiváló életteret biztosít a házatlan csigák tömeges szaporodásához, illetve a szomszédos földterületekre történõ szétterjedésükhöz.
Somogy megyében az 1997-98-as években az Arion rufus (vörös csupaszcsiga) és az Arion lusitanicus (spanyol csupaszcsiga) okozott kártételt Balatonmária, Csurgó, Kaposvár környékén. Ezen idõszak egymást követõ csapadékos tavaszi (õszi) idõjárásának hatására a nagytestû csupaszcsigák gócos felszaporodását tapasztalhatták meg az ország különbözõ, leginkább vizes élõhelyeinek közelében. Ezek a nedvesebb mikroklímájú, növényzettel dúsan benõtt területek a csigák számára ideális élõhelyet biztosítottak.
Az idei év csapadékos tavaszán feltétlenül gondolnunk kell arra, hogy folyamatosan ellenõrizzük a kertészeti kultúrákat, és ha ismerjük, akkor a csigák rezervátum területeit (búvóhelyeit) is, hogy idõben végiggondolhassuk a tennivalókat.
A házatlan csigák rejtõzködõ életmódot folytató, általában éjszaka mozgó állatok. Korán hajnalban, vagy késõ este figyelhetjük meg
õket leggyakrabban.
Táplálékukban nem különösebben válogatósak. A zöld növényi részeket reszelõnyelvük segítségével elreszelik, tarrágást is végezhetnek. Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A tárolt zöldségeket a tárolóban is megdézsmálhatják. A földalatti növényi részek is áldozatul eshetnek károsításuknak: a csigák jelenlétét öblös, üreges "kirágások" jelzik a gumókon, karógyökereken.
A házatlan csigák egy- ill. kétnemzedékûek, a nemzedékek összefolynak a hosszú tojásrakási idõszak miatt. A legnagyobb mennyiségû tojást nyár végén, õsszel rakják a talaj felsõ rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére.
Tömeges elszaporodásukat a csapadékos idõjárás mellett az ugaroltatás, a minimális talajmûvelési technológiák, a mûvelés nélküli vizes élõhelyek, az elhanyagolt, elgyomosodott területek megléte is segíti.
Amire fontos, hogy odafigyeljünk:
- Termõhely kiválasztás: kerüljük a mély fekvésû, vizenyõs területeket. Vízfolyások és gyepesített árok melletti parcellára ne ültessünk tág térállású, értékes növényeket. Gyomos, ugaroltatott tábla mellé ne tervezzünk zöldséges kertet.
- Talajmûvelés: csigákkal fertõzött terület közelében kerüljük az ugaroltatást. Kora tavasszal a talajmunkák során a felszínre kerülõ - talajban telelõ - csigák összegyûjthetõk és/vagy elpusztulnak (hideg, élelemhiány).
- Talajtakarás: fertõzött területeken mondjunk le a vastag (nedves) talajtakarók használatáról.
- Öntözés: reggel öntözzünk, ha lehet, kerüljük az esti és gyakori locsolást.
- Betelepedés megakadályozása:
- a csigakerítés a betelepedés irányára merõlegesen elhelyezve megakadályozza a csigák bejutását a védendõ területre (készíthetõ fémlemezbõl is, min. 20 cm magasságú legyen, tetején 45 fokos szögben visszahajló peremmel - a perem a csigák bevándorlásának irányába nézzen).
- csigariasztás növényekkel, növényi részekkel is történhet, pl. begónia, fekete ribiszke, harasztok levele.
- a védendõ területen kívül is összecsalogathatjuk a csigákat:
- csalogató talajtakarással,
- csalogató búvóhely készítésével,
- burgonya- és uborka darabokkal, vizezett korpával,
- sörcsapda alkalmazásával (földbe süllyesztett tejfölös pohár, konzervdoboz félig sörrel töltve)
- a védeni kívánt terület szegélyén 20-30 g/m2 oltatlan mész, vagy porított szuperfoszfát kihelyezése is eredményes lehet.
A fizikai védekezési módszerek megegyezhetnek a betelepedés megakadályozásának lehetõségeivel, illetve:
- a csigák korán reggel és késõ este összegyûjthetõk a búvóhelyrõl történõ ki-be vándorláskor
- zöldségtárolóba csak gondosan átválogatott tétel kerüljön, a nyílások (ajtó, ablak, szellõzõ) ne engedjenek átjárást a csigáknak.
A kémiai védekezés a csigaölõ szerek alkalmazását jelenti. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban (palántaágyban és üvegházban) zöldségfélék, dísznövények védelmére alkalmazható készítmények:
- Delicia csigaölõ szer 5 % metaldehid 15-20 kg/ha
- Limex* csigaölõ szer 6 % metaldehid 0,6 g/m2
- Mesurol csigaölõ szer 4 % merkaptodimetur 3,0 kg/ha
- Detia csigaölõ szer 6 % metaldehid 0,6 g/m2
Szabadföldön a sorközbe sávosan, kupacokban kell kihelyezni a csigaölõ szert, ügyelve arra, hogy friss gyümölcsre és zöld növényi részre ne kerüljön.
Hajtatásban a fóliasátor szélén, a búvóhelyek környékén szabad sávosan a talajfelszínre helyezni a szert, úgy, hogy az nem kerülhet a szélsõ sorok leveleire, terméskezdeményeire. A készítményeket a növényállományra felülrõl szórni tilos!
A csigaölõ szerek közvetlenül ugyan nem használhatók leveles zöldségfélékben, melyeknek friss, zöld része kerül fogyasztásra (zöldhagyma, kapor, saláta, sóska, spenót), azonban a kerti közlekedõ utak mentén, valamint a kerítések mellett jó eredménnyel alkalmazhatók.
Biológiai védekezésként alkalmazható az "indiai" futókacsa. Extrém, függõleges testtartású (régen pingvinkacsának is hívták), mozgékony, vékony, különleges kacsafajta.
A futókacsa rendkívül hatékonyan pusztítja a spanyolcsigát. Egy kacsa pár elég egy átlagos méretû háztáji kert csigamentesítéséhez. Kiváló szaglásuknak köszönhetõen teljes biztonsággal rátalálnak a kártevõkre, odaviszik a kacsaúsztatójukhoz, itatójukhoz, hogy vízzel nyeljék le, mert másképp a ragacsos-nyálkás falatok nem csúsznak le a torkukon. Nagyon szeretik fogyasztani a csigapetéket is.
A futókacsák korlátozott számban elõjegyezhetõk és beszerezhetõk Plecskó Lászlónál (Tarany, Zrínyi u. 103. tel.:06/20-530-6925) akitõl a kacsák tartásának gyakorlati tapasztalatairól is tájékoztatást lehet kapni.
A spanyolcsigák hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sündisznó.
A csigák elleni védekezés súlypontos része a megelõzés kell hogy legyen, ezért igyekezzünk együtt, közösen
mindent megtenni a spanyolcsigák betelepedésének, és szaporodásának megakadályozására!
Városgondnokság
|
