Hõségriasztás!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzési adatai alapján, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai ajánlását figyelembe véve – az országos tisztifõorvos az ország egész területére vonatkozóan
2019. június 12. (szerda) 00.00 órától 2019. június 16. (vasárnap) 24.00 óráig
III. fokú hõségriasztást rendelt el.
Ennek kapcsán felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a kánikula bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok ilyenek például a csecsemõk és a fiatal kisgyermekek, a fiatalok, a 65 évnél idõsebbek, fogyatékosok, valamint a szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedõk.
Tanácsok mindenkinek:
- A kánikulai meleg kedvezõtlenül hat mindenkire, de elsõsorban a fizikai munkát végzõk szervezetére, és ez igaz mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál.
- Az idõsek körében a tartósan magas hõmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat, okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelõorvosukat. Szívgyógyszereket szedõ betegek kérjék ki ezzel kapcsolatban kezelõorvosuk tanácsát.
- Az idõsek kánikula idején tartózkodjanak hûvös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelõ fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel.
- A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet.
- Fontos a só pótlása is!
- Kerüljük a tûzõ napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UV-B sugárzás ellen védjük bõrünket napvédõ krémmel és megfelelõ, világos színû, természetes alapanyagú (lehetõleg az egész testet fedõ) ruházattal, arcunkat széles karimájú vagy ellenzõs sapkával, kalappal, szemünk védelmérõl gondoskodjunk UV szûrõs napszemüveggel.
- Lehetõleg éjjel szellõztessenek! Célszerû az ablakokat nappal zárva tartani.
Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gépkocsiban! Még résnyire lehúzott ablaknál is könnyen túlhevülnek, kiszáradnak.
- A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk õket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!
- A szabadban végzett sportolást is korlátozzuk a reggeli vagy kora esti órákra!
- A fizikai munkát végzõ dolgozóknál ilyen idõjárási, hõmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védõitalként 14-16°C hõmérsékletû ivóvizet vagy azonos hõmérsékletû alkoholmentes italt, valamint az elõírtaknak megfelelõ pihenõidõt biztosítsanak.
- Az állatoknak adjunk több vizet, ne kössük ki a kutyákat a napra.
- A közlekedés során vegyük figyelembe, hogy a hõség csökkentheti a koncentrációs képességet.
- A gépjármûvel több órás útra indulók gondoskodjanak a vízellátásról a folyadékhiány pótlása érdekében, valamint az esetleges segélyhíváshoz szükséges segélykérõ telefonszámok biztosításáról.
Tanácsok várandós és szoptató anyák valamint csecsemõik részére:
A magas hõmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, hogy hõegyensúlyunkat megtartsuk: izzadunk, ezáltal folyadékot veszítünk, fokozódik a szomjúságérzetünk, szaporábbá válhat szívverésünk, légzésünk. Vérellátásunk romlik az erek kitágulása miatt, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez. Komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. A legfontosabb, hogy elõzzük meg a túlhevülést és folyadékvesztést!
- A túlhevülés megelõzése:
Lehetõleg ne tartózkodjunk a szabadban 10.00 és 16.00 óra között. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor keressünk árnyas, szellõs helyet pl. park, kert, kerüljük a zsúfolt tereket. A lakásban legalább a pihenésre használt helyiséget sötétítsük el függönnyel, jobb, ha nappal zárjuk az ablakokat. A klímaberendezésre sokan érzékenyek – különösen vigyázni kell a csecsemõkre. A készülékeket ezért mértékkel használjuk, a külsõ hõmérsékletnél csak 4-5°C-kal alacsonyabbra beállítva. Hûtsük, frissítsük a testünket, a gyermekek testét naponta többször is nedves törléssel, esetleg lemosással, zuhannyal. Nedvesítsük be nyugodtan hajunkat, gyerekeknél bátran vizezzük be az arcukat és a hajukat is. Így a hûtést 30%-kal növelhetjük.
- Öltözködés:
Öltözetünk legyen szellõs, természetes anyagú, laza, világos, takarja a bõrfelületet! Védjük a fejünket, szemünket, bõrünket! Viseljünk világos, szellõs kalapot, kendõt – lehetõleg szemellenzõset, vagy használjunk napernyõt. Különösen igaz ez a csecsemõkre, kisdedekre, akik kevés hajuk és a vékony koponyacsontok miatt fokozott veszélynek vannak kitéve!
- Napozás, strandolás, mozgás:
Semmiképpen ne napozzunk, vagy napoztassuk a gyermekeket 10.00 és 16.00 óra között. Várandós anyák óvják a magzatot is az erõs sugárzástól, napozáskor fedjék le a hasukon a méh területét!
- Táplálkozás, folyadékfogyasztás:
Az izzadással távozó folyadékot, ásványi sókat pótolni kell. Az étkezésben elõnyben részesíthetjük a könnyû ételeket, a salátákat, a gyümölcsöket, az alkohol-, cukor- és szénsavmentes italokat. A melegben kellemes üdítõ a langyos citromos tea. Nem kell megijedni, ha a gyerekek étvágya csökken a melegben, fontos, hogy folyadékot bõségesen fogyasszanak. (Onnan tudhatjuk biztosan, hogy elegendõ folyadékot fogyasztottunk, hogy bõséges szalmasárga vizeletet ürítünk.) Babáknál a pelenkának 2-3 óránként nedvesednie kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szoptatós anyákra, mivel õk a szoptatással biztosítják a gyermekük folyadékigényét is.
További információk:
|
